Hétvége

Tegnap egy nagyon szép meglepetés várt a postaládában: megérkezett Borcsi és Matyi esküvői meghívója. Kicsit fáj a szívem, mert nagyon-nagyon sok fontos eseményen fogok csak közvetve részt venni, így nagyon örülök, ha nekem is lesz ilyen kis emlékem, amiről lehet :)

Nem találtam még meg a cobrát rajta, de nem adom fel.

Ma pedig egyik ESTEEM-es pajtink koncertjére mentünk el, nagyon tehetséges, olyan büszke voltam :) Ő gitározott, énekelt és néha szájharmonikázott meg csörgőzött, volt még mellette egy vokálos lány, egy hegedű és egy bendzsó, igazán jók voltak! A helyet pedig úgy kell elképzelni, mint otthon a Púdert vagy a csokizós helyet az Egyetem tértől nem messze, csak lehetett csomó mindent enni is (saláta, szendvicsek, beignet, oatmeal, mac and cheese, ...).

Vettünk ám CD-t is!

Ma este pedig egy ITK-s/Oxfordos pajtink, László Endre ugrik át vacsorára, ő is jött a CNNA konferenciára a többiekkel, csak külön, a többiek jelenleg Detroitban dekkolnak, amiért nem irigylem őket...

Jó, hogy ilyen nagy a forgalom, hazai barátokat is látunk viszonylag rendszeresen. :) Amúgy pedig a szokásos: még vasárnap este is tanulunk, de ez kezd már nem-fura lenni.

Életjel

Nem unatkozunk. Tegnap rekordot állítottam fel: reggel 8-tól este 10-ig az Innovációs parkban voltam: BMC óra volt, utána Kristóffal beszéltem a tézissel kapcsolatban, majd öcsémmel szedtük össze Skype-on keresztül, hogy mit csomagoljon nekem otthonról, amit az otthoni delegáció hoz el vasárnap (köszi itt is!), majd tézis kérdőívet töltögettem, és zárásként Eric-kel BMC-hez készítettünk prototípus App-ot, közben a következő keddi prezentációnkon agyaltam és Sunny-val konzultáltunk. Úgy szalad az idő, ha az ember jól mulat... De volt kis szünet, aznap délután volt egy fagyiparti a kávézórészen, fú, tudnak élni. Legalább 5 féle fagyi volt, rengeteg feltéttel: mogyoró, színes cukorka, eper, marshmallow, csoki, és karamell + csoki öntet. Én fantázianeves fagyit ettem, ami valójában lime lehetett:

Nem tudom, hogy mit csináltak az eperrel, de nagyon intenzív íze volt.

Közben átugrottam Denise-hez az AEP-be (ők segítik a nem-anyanyelieket minden lehetséges módon), de nem volt bent aznap sajnos.

De! Hétfőn megkaptuk az új hűtőnk és tűzhelyünk, elég pöpec! Külön villanyt lehet kapcsolni a sütőben lévő csirkének :D A design olyan metál-fekete, nagyon vagány. Azért a régi berregőt is szerettük, a szobámban ülve rezgett a szék és padló, amikor rázendített.

A könnyes búcsú (hétfő óta ott áll a járda közepén, a hűtő is, a munkagép is)

A munkások nem hagytak el minket, kezdünk hozzájuk szokni, sosem vagyunk egyedül, kintről mindig vagy néz valaki, vagy kopácsol. Ma az ereszt vakargatták.

A BMC-hez vasárnap interjúkat készítettünk: a lényeg, hogy randomarcokhoz kell odamenni és sokat-sokat kérdezni az étkezési szokásukkal kapcsolatban. Így kell elképzelni:

Jason az itteni ND zenekar karnagya, nagyon-nagyon kedves, szeret színesen étkezni (piros, sárga, zöld, ...).

South Dining Hall, ami belülről tiszta Roxfort. John politológia-alkalmazott matek szakon van, ami olyan extrém, mint a mi bionikánk, amúgy szerencsés alkat, bármit ehet.

Zárásként pedig: otthon Gyuri nem bólintott rá, hogy elhozzam a segítő gumikezet, de nem baj, helyette találtam másikat:

 

A maratonon is segített.

Tőle van:

Jaime Lannister, aki nem tudom, hogy ki, de erre keresztelték a többiek.

Ó, és egyelőre úgy néz ki a programunk, hogy holnap Helga tart kiselőadást ambiguity-ből, késő délután interjúztatunk a Dining Hall-ban, péntek délután 5-7pm falmászás, utána Catan parti, ahol eltángálunk majd mindenkit, ahogy én előzőleg (porig és sóval is behintettem, azóta is emlegetik (másodjára játszottam ezzel)... nem tudtam egyik módon nyerni, így 2 körrel később másik módon nyertem, fú, nagyon izgalmas volt, 2x sikerült csak keresztbe tenniük nekem, de a pivotmesterrel szemben nincs esély, meg amúgy is, magyar gének).

Szombat délután magyarpartira vagyunk hivatalosak, az egyik itteni magyar prof szervezi, jönnek Tamék, Editék, Papesz és még egy magyar doktorandusz, már várjuk nagyon. Vasárnap kora délután pedig egyik csoporttársunk zenél, a koncertjére megyünk el. Igyekszünk azért szabadidős programokat is betuszkolni a határidők közé, mert nem lehet/szabad éjjel-nappal gürizni. Lelkiismeretesen tanulunk, tényleg mindent megteszünk, de azért ne menjen pl az evés és alvás rovására... ahogy most.

Egy szombat este

Megvolt az első filmezős esténk, átmentünk Eric-hez és Matt-hez, mert ott pöpec a tv. Egy klasszikus amerikai filmet néztünk meg, a Ferris Bueller’s Day Off-t, nekem tetszett, ajánlom, könnyed és vicces, a maga módján. Fura, hogy a fiúk nem ismerik Bud Spencert és Terence Hillt, de nyitottak mindenre, pl legközelebb nézhetünk valami magyart felirattal :) Ki kell találni, hogy mivel érdemes nyitni.

Daniel is odatalált végül, szegénynek kiírtuk az ajtóra, hogy 14-be mentünk, de 1. a Fisher egy labirintus, 2. el van dugva a házszám a házon... Ja, az apartmanszámról jut eszembe, mi ugye a 2B-ben lakunk, lol.

tubi tubi

A filmből csináltak autóreklámot is amúgy, az is elég vicceske.

Ó, és hétfőn kapunk új hűtőt és tűzhelyet, aminek nayon örülünk, mert minden egyes alkalommal, amikor sütünk, beindul a füstjelző.

Csuda szép az élet itt

Nóri a Touchdown Jesus előtt a "medencében" egy átmulatott éjszaka után :D

A kétségbeesés a finance házi írása közben. Háttérben a VB döntő szól az új TV-ből.

Így szoktunk tanulni az innovációs parkban. Eddig nem értettem, hogy mire vannak ezek a párnák, de ma is tanultam valami újat. Nem, Nóri nem magát fotózza éppen :D

Az új otthonunk előtt. Itt töltjük éjszakáinkat és nappalainkat a BMC tárgy fölött, finance házit írni haza szoktunk jönni, mert itthon sokkal romantikusabb mint a légkondis, hideg falak között.

Ma a kedvenc pink nadrágom volt rajtam, amit még Oxfordban vettem (azon ritka ruhadarabok egyike, amit vettem, és nem kukáztam vagy örököltem).

Holnap tartok előadást BMC-ből, olyan nagyon várom, hogy arra nincsenek szavak. Inkább írok a blogra... Tegnap sokáig fent voltam, ó, tényleg, néhány jó tanács:
1.) Ha éjszaka kávét akarsz inni, figyelj rá, hogy ne borítsd ki
2.) Ha mégis kiborul, figyelj rá, hogy ne érje el a 8 oldalas kézzel írt házi feladatodat, amit másnap reggel be kell adnod
3.) Ha elérné, akkor jobb, ha nem a leadás pillanatában veszed észre a kávés pacát a lapon
Majd még jelentkezünk, csak épp kicsit zombi állapotban vagyunk, Nóri már haza sem jár az egyetemről, annyira stérber lett, én azért hazajövök, de csak a kaja miatt...  Amúgy viccet félretéve, én egyre jobban szeretem ezt a helyet, számos ok miatt, de ezt majd akkor fejtem ki, ha valami házit kell írni, pl. holnap.

Szombat

Ma egész nap tanultunk, van miből válogatni. Délelőtt megcsináltuk a statisztika házit, és egész délután az Accounting and Finance házit hegesztjük. Igen, egész délután, ez a 7. óra, és még mindig nem vagyunk kész... Még interjúkat kéne csinálni, kiselőadásra készülni, Accountingot tanulni, mert zh lesz 21-én, és amúgy konzultálni 3 tanárral, 3 témában...

Az amerikai álom

Ezt a Makit hozta ma a futárszolgálat

Maki és én (olyan pihe-puha....)

Legends & egyéb

Nóri és a tábla, ami szerinte befér a táskájába :D

 Ma végre van egy kis időm írni. Őrület, hogy mennyit kell tanulni... Az a stréberség tetőfoka, amikor vasárnap este 9-kor is az egyetemen ül az ember, és dolgozik. Cserébe hazafelé beszereztük a képen látható táblát, amit lefújt a tornádó.

Annyira romantikus lett a nappalink, hogy őrület

 Ma az egyik tanárunkkal ebédeltünk, és nagyon viccesre sikeredett, mert közepesen csípősen kértük az ételt, ami itt ehetetlenül csípőset jelent, de nem akartunk udvariatlanok lenni, szóval megtettük a tőlünk telhetőt, hogy eltüntessük, majd a maradékot elcsomagoltattuk (a tanárunk is ezt tette, így nem volt baj). Mióta megérkeztünk, immár több mint 2 hete, nem takarítottunk, így ma annak is eljött az ideje. Alig tudtuk bekapcsolni a porszívót, amin sokat nevettünk. Jah, Nórival elhatároztuk, hogy itthon is angolul beszélünk, ami nagyon-nagyon furcsa, de hát ez van, nem lehet eleget gyakorolni. Így elmeséltünk már egymásnak minden pikáns történetet gyönyörű magyar-brit akcentussal.

Study Buddy, háttérben a konyha és a sok mosatlan, mi teljes mértékben az én lustaságomnak tudható be (de már eltüntettem)

Napi állat rovat (4. rész)

Notre Dame-ben 2 tó van, ma elnéztünk az egyikhez:

Kacsák és kanadai vadludak

Valamelyiket meg is lehetett simogatni

És itt vannak a vasparipáink, lecsatolva a ház előtt:

Kaptunk rájuk ND-s matricát a rendőrségen

A függetlenség napja

Tegnap volt július 4-e, a függetlenség napja, amit mi is megünnepeltünk, hiszen ez az első nekünk, jövő ilyenkor már nem leszünk itt. Sunny meghívott minket, hogy csatlakozzunk a laborjához, ami a Chang labor és mikrofluidika, ott írom én is majd a tézisem. Körülbelül 20-an voltunk, voltak kínaiak, mexikóiak, amcsik és mi, és szuper volt! Annyira jó a közösség, nagyon kedvesek az emberek, és nem úgy képmutatóan kedvesek, hogy "networking", meg építsd a kapcsolataid, hanem belülről jön, ami szerintem sokkal-sokkal jobb és értékesebb. Én a mexikói lánnyal beszélgettem sokat, az általános iskolai egyik legjobb barátnőmre emlékeztet, és a vicc, hogy vica versa :) Ja és találkoztam Zdenekkel is, aki Kristóf pajtija, koccantunk is egyet focinál, de szerencsére itt minden fű és puha-zöld fű.

11-kor találkoztunk a labornál, majd együtt mentünk a Potato Creek Parkba, ahol BBQ-ztunk, frizbiztünk, fociztunk is, meg sokat beszélgettünk. Én még mindig nem tudom hova tenni az itteni kajákat, így vegában toltam, a sült kukorica és citromos spárga nagyon finom volt a sült paprikával :D És a fura, hogy a Root Beer meg bejön, a fogkrémíze ellenére... A sofőrünk Daniel volt, aki szintén nagyon jó arc, valami Biomedical and Purchasing Manager, és jó volt mellette ülni, nagyon jól vezet: dinamikus, mégis nyugodt. Na de evés után átmentünk a tóhoz, béreltünk 5 csónakot és eveztünk egy órát, fuzionálva, ha lesznek képek, ide is nyomunk párat :) Este pedig nem néztünk tűzijátékot, mert véletlen úgy alakult, hogy nem, én olvastam és hallgattam, Helga meg elaludt... roppant érdekes ez az EQ könyv...

Ma délelőtt pedig Tamékkal boltban voltunk, majd náluk ebédeltünk, utána meg hazajöttünk biciklivel, amiket kaptunk tőlük (szuper biciklik), regisztráltuk őket a helyi rendőrségen is, majd tanulás... vagy háziírás... vagy a kettő egyszerre... holnap pedig elmegyünk a 10-es misére, amit egy Bill Gates hasonmás fog tartani elvileg...

Ja nem, a hazaiakkal is beszéltünk, én öcsémmel:

Jól megkapott tegnap a nap, és végre Eszti is előbújt :)

Napi állat rovat (3. epizód)

Nyúl (ha valaki nem ismerné fel :D)

Eszegető mókus (rengeteg van...)

Kunyeráló mókus

Erőszakos, kunyeráló mókus

Tornádó

Megvolt az első tornádónk, a hangosbemondóba is bemondták többször, emailt is kaptunk, de mi átaludtuk. Ez amúgy elég jól leírja az itteni hajtást.

Tornado Alarm

Az otthoni óráktól teljesen különböznek az itteniek, és mivel 1 éves a képzés, elég tempósra csinálják, pl a Pénzügy és Számvitel óránkra a héten kb 170 oldalt kellett elolvasni, a Statisztika órára 64 oldal kell, a BMC órán csapatokban dolgozunk, következő hétre fejenként 3, 10-15 perces interjút kell csinálnunk azzal, akit elkapunk, amúgy meg a dékán úr ajánlott egy szabadon választhatóan kötelező workshopot az érzelmi intelligenciáról, arra kell elolvasni 120 oldalt egy könyvből. Nos, és ez még csak az első hét, vannak papíros házik is, amiket be kell adni, és prezentáció is, meg az egyéb ügyintézés, mint személyi szám igénylése, bankszámla nyitása.