2015. május 8., péntek

Vége

Ma megvolt az utolsó prezentációnk; 90 másodpercet kellett beszélni mindenkinek arról, hogy mit jelent számára a leadership. Csinálhattunk hozzá 1 oldalas leírást vagy 1 diát. Nagyon pörgős volt, hamar lezavartuk a 34 kis beszédet. Most tejszínes csirkét csinálunk krumplival, van tárkonyos leves, átjött Papesz vacsorára, eszünk, majd este 10-re megyünk az egyik osztálytársunk, Jon koncertjére a Fiddler's Hearth-be, most van a Sounds by South Bend fesztivál.

Ja igen, mind nagyon szomorúak vagyunk, hogy elmarad az Applied Operation Research makeup class.


Matt prezentál. Valaki már kifelé menet közben elkezdett beszélni.

Kestell megszabadult a mop-tól, Helga örvend, James koncentrál, Sean olvas, Genco-nak csinos rövidnadrágja van, és Dan. 

Juhúú!

2015. április 26., vasárnap

Mi volt a héten

Csak egy gyors helyzetjelentés. Helga hétfőn, én szerdán védtem meg a tézist, minden szépen sikerült, átmentünk. Vasárnap Kristófék érkeztek, holnap mennek is vissza Magyarországra, jelenleg a Bazilikába mentek misére. Lassan hazaérnek, és paprikás krumplit fogunk enni uborkával, amit Helga csinált. Tegnap Helga Chicagoba tartott velük, voltak a Matter-nél is, ami elég hasznosnak bizonyult. Én itthon maradtam, az ESTEEM lányokkal tartottunk egy lányos ebédet; elmentünk egy sushi bárba (Wooshi), utána pedig egy cupcake boltba (én fogtam ki a legfinomabban, sima kókuszos). Este a DePac-ban a Pitch Perfect 2-t vetítették (premier előtti, így elfogyott a jegy rá), szóval Alisonnal és Julia-val egy humorista előadásra mentünk este 10-kor. Ő volt a Girl Code turnéjával:

Nicole Byer

Kicsit közönséges volt, meg lehet velem van a baj, néha volt csak vicces. Főleg magát figurázta ki, pl dagi, néger és szingli. Meg hogy Pennsylvania-ban milyen szexik a hajléktalanok.

Most pedig Alisonnal koncertre megyek: Cher Lloyd és Jesse McCartney <3




Nos, este pedig itt alszik Alison és Levi is, mert Alison így nyugodtan tud aludni (hétfőn lesz a védése), Levi pedig hajnali 4-es busszal pattan Chicagoba, megy haza Dallasba.

2015. április 16., csütörtök

McCloskey és tézis

Huhú, olyan izgalmas! Helga leadta a tézisét hétfőn, a héten készülődött, tenap fagyiztunk és szotyiztunk, most pedig már túl van a McCloskey első fordulóján, de még nem tudok eredményt. Este, azaz éjjel hozta át Allan, az egyik osztálytársunk a 3D-nyomtatott prototípust, amit otthon lefestett, annak kellett még száradnia és megragasztva lenni. Van egy pillanatragasztónk, csak a kupak ráragadt, így a másik végén bontottam fel a cél érdekében, szóval most az összes ujjamon ott van az a bosszantó ragasztóréteg.

Én most az ESTEEM konferenciaszobában üldögélek, Susan nyomtatja éppen a tézisemet (amit tegnap leadtam, elküldtem, feltöltöttem!), ezeket kell bevinnem a bizottság tagjainak ma délelőtt. 11-kor találkozom Alisonnal, valami kísérletben veszünk rész, kameráznak vagy fotóznak, én nem tudom, de 2 alkalomért $15-t adnak, szóval ott a helyünk. Meg lesz örökítve a nyúzott fejünk.. fú, mindenki nagyon elcsigázott, tegnap az egyik órát a tanár hamarabb befejezte, mert fontos rész követkzett volna, de senki nem figyelt (bambult, levelezett, prezentációt rakott össze, tézist írt).

Most szomorkás, esős idő van, vagyis nem olyan szomorkás, csak borús. Ó, holnap én adok elő a labormeeting-en, össze kéne állítanom a diákat valamikor... gyakorolni szeretném a védést, szegényeket megbombázom számokkal, grafikonokkal, csupa $ minden, piacelemzés, stratégia, stb. 

2015. április 2., csütörtök

Varázslók

Most lesz lassan éjjel 1, tézist írunk. Eszembe jutott, hogy ki kéne csomagolni és felakasztani a talárunkat, amit a diplomaosztókor fogunk viselni. Magamhoz mértem, kicsit rövidnek tűnt, Helgáé is ugyanekkora, de a hosszúságot rajtunk lehet a legjobban látni. Helga kedvenc fakanalai sem maradhattak le.





Nézem, de pont nem látszik, hogy megint sikerült elvágnom a kezem. A széles repertoárú elsősegélyszekrényünkből a torokbogyó (Helga) és a sebtapasz (Nóri) fogy a legjobban, többire rá se nézünk szerencsére (na jó, a flektor gél is fogy a zúzódások miatt). Sajnos sokszor elvágom a kezem, de van pozitív hozadéka is, pl egyre több mindent tudok bal kézzel csinálni, pl mosogatni. Általában késsel vagy zöldséghámozóval kerülök összetűzésbe, de vágtam már el a kezem a kotyogós kávéfőzővel is (a legrosszabb a köteg papír volt, amit megküldtem utána késsel is... kétszer...ugyanott...). A mostani elég vicces; tegnap néztem, hogy mik ezek a csíkok, nem emlékszem, hogy lett volna valami, így ráhagytam az ujjamra. Ma délelőtt jött a kedvenc UPS-es bácsim, hozott csomagot, nagyban bontom ki, erre elfog a gyanú... AHA! hát az élénél szokom megfogni az ollót, mehettem is megint sebtapaszért. Megszámoltam, 5 csíkot sikerült összegyűjtenem a 4 csomag kibontásával :D Asszem máshol most nincs, és a curling-nél is talpon maradtam. Apropó, az pedig egyre jobban megy, az előző meccsen a másik csapatból egy srác meg is dicsért, hogy milyen jó vagyok. Szerintem nem tudta, hogy a Curling Queen-nel beszél, aki zsinórban a 3. meccsét játssza... ennek a történetéről is jönnek majd képek :)

2015. március 31., kedd

Megvan a tavaszi szemeszter filmje

Nora: Van még legalább 1 perce, amíg megfagy.
Helga: Mi?!
N: Nincs veszélyben...

H: De van itt valami... ez egy uszony, azt hiszem...
N: Csak egy ártalmatlan dölfincsapat... NE FÉLJEN A DÖLFINEKTŐL!!

H: Szerintem ez nem DÖLFIN...
N: Higgye el, hogy DÖLFIN! Simogassa meg, megvédi magát a cápáktól!
H: Akkor jó... gyere ide... szia... hé... ááááá

N: Na jó; az egy cápa.
H: Nem ezt mondtam?! Mész innen!
N: Nehogy megsimogassa! Ölje meg!

H: Ez nem dölfin! NEM VAGY DÖLFIN!

N: Szúrja ki a szemét! Győzze le!



Véletlen találtuk a külső winchesteremen. Helga, hiába csatolod fel a monofined, NEM VAGY DÖLFIN!


2015. március 24., kedd

San Francisco - tavaszi szünet

Most képekkel fogok beszámolni, hogy milyen is volt a Silicon Valley, San Francisco és Palo Alto. Ahogy említettem, én korábban indultam a cimbikkel (Alison, Julia, Daniel, Matt), Los Angelesben szálltunk át (és cseréltünk lengébb ruhára), majd kora délután értünk San Franciscoba.

Los Angeles után és San Francisco előtt, szép volt végigrepülni a tengerparton
Helló, San Francisco! Jól néz ki a vízbe épített nagyfeszültségű oszloplánc
Házak a vízben

Jó, hogy hozzácsíptük az első hétvégét, mert igazán remek volt az idő, rövidnadrágos, pirulós. Találkoztunk Daniel unokatestvérével és a kislányával (bár őszintén szólva nem tudom, hogy kislány-e, mert tudatalatt az rémlik, hogy kisfiúként emlegették...). Első este kimentünk az óceánpartra, ott szaladgáltunk az óceánban, amiben lefagyott a lábunk, szaladgáltunk a homokban, és felmásztunk a sziklákra is.

Az óceánpart, tele rákpáncélokkal
Innen néztük este 6:05pm-kor a naplementét. Vártuk a 'green flush'-t, de nem jött...
Daniel unokatesójának a kislánya vagy kisfia, együtt rohangáltunk ki és be a vízbe
Mindig a legkisebb a legmaszatosabb

Másnap bementünk San Franciscoba. A japán negyedben reggeliztünk, ahol az utcanevek is japánul voltak, és az emberek is japánok voltak, majd elmentünk a Goldan Gate Park-ba, a cuki kis házakhoz, meg kicsit pihenni a fűben, pl fejen állni, bukfencezni vagy cigánykerekezni.

Chillin'
Cuki kis babaházak

Átmentünk egy másik strandra is, ahol megpróbáltuk ugrálós képeket csinálni, nem sok sikerrel. Ez a legvállalhatóbb, bár Alison itt is furcsa pozíciót vett fel. Egyszerre ugrottunk, de mivel ő a legkisebb, hamarabb is ért földet...

Alison elhozta a láthatatlan hűtőjét is a strandra.

Elmentünk egy fagyizóba is, ami B-corp, szóval non-profit része is van, amit a világ jobbá tételére fordítanak.

Nagyon-nagyon finom fagyit adtak. Nagyon.
A hétvége során elmentünk a Golden Gate hídhoz is, és átsétáltunk rajta gyalog. Valójában csak Daniellel ketten sétáltunk át teljesen, a többiek csak majdnem, de nem mondtuk nekik.

Alisonnal
Hétágra sütött a nap, ami szerencse, San Franciscoban nagyon ködös tud lenni az idő, semmi nem látszik a hídból olyankor.
Sikoly.
Daniellel a híd túloldalán...
... és a híd innenső oldalán.
A kedvenc képem rólunk.
Alcatraz

A srácokkal lementünk a Lombardián is, kétszer. Ez egy nagyon kacskaringós, egyirányú utca, amire meredek út visz fel és meredek út visz tovább.

Lombardia
Alisonnal a Lombardia alsó kereszteződésében, ami általában tele van fényképezkedő emberekkel....

Elmentünk fókanézőbe a Fishermans Wharf-ra is, de sajnos sötét volt már. Szerencsére, egy pancsoló fókát azért láttunk.

Itt rákos szendvics is volt.

A program vasárnap 4pm-kor kezdődött, addigra kellett Palo Altoba érnünk. A hétvégén sok szép helyen jártunk, sok nagy céget látogattunk meg, sok érdekes emberrel találkoztunk. A napok általában reggel 7-kor kezdődtek, és este olyan 9-10 körül értünk haza. Itt van pár kép a hétvégéről:

Az első hivatalos vacsoránk, ahol mediterrán ételeket szolgáltak fel. Körasztaloknál ültünk, és mindenkinek jutott 1-2 nagy ember, akivel megismerkedhettünk (pl. cseh és szlovák konzul).
WeWork cégnél pitcheket hallgattunk. Helga megnyerte a keddi kört!
Az Intuitive Surgical cégnél kipróbálhattuk ezeket a futurisztikus műtős berendezéseket. Itt Wu irányítja a da Vinci Xi-t
Igen, a Teslánál is voltunk.

Pár osztálytárssal elnéztünk Stanfordba is. Nos, elég mediterrán egy hely...

Boltíves, homokköves...
... faragott, meg minden
Stanfordi templom, ahova bementünk...
... és pont akkor kezdődött a helyi zenei department koncertje. Egyet meghallgattunk.
Jon, AJ, Sean McGeeeeeeeeeee, Chris Cali, Helga, én
A stanfordi könyvtár előtt (Jon, AJ, Nóri, Chris, Sean, Helga)
Az Alma utca elég ismert, a közelben be is ugrottunk egy nagyon hangulatos fagyizóba (Cream). Volt zenegép, és egy nagyon kedves mexikói bácsi vezette a boltot.
Helga csak nyalókát kapott.
Ilyen szép a környék (Palo Alto és San Fran között)
Esténként azért összeültünk beszélgetni és közösséget építeni. Ez volt a mi szobánk, kb. 10 ember volt ott jelenleg.

Daniellel jöttem haza pénteken, nagyon kedves volt, hogy felajánlotta, hogy velem tart. Vacak lett volna egyedül utazni. A hétvégén Chicagoban maradtunk, vagyis csak 1 éjszakára, szombat este mentünk csak haza.

Ilyen szép tájon repültünk át.
A 3 órás időeltolódás miatt este 8 órára értünk csak haza.

Péntek este ott aludtunk a harmadunokatesóméknál. Gyönyörű szép házuk van, és olyan jó volt velük találkozni. Krisztinának van egy 18 hónapos kisfia, Gyurika, és most jár a 8. hónapban a másodikkal. Másnap elmentünk együtt megnézni a St. Patrik napi parádét. Zöldre festették a folyót, az emberek pedig beöltöztek. Akkora parti volt, hogy ihaj, de a parádét nem néztük meg.

Daniellel a folyófestés előtt.
Krisztináékkal.

Közben betoppant Julia is, így hárman (Daniel) elmentünk a Yolk-ba reggelizni. Nagyban megörültem, hogy van francia hagymalevesük, erre ezt kaptam. Nem szeretnék róla beszélni.

Baked French Soup

Amíg Daniel összeszedte a bérelt autót, Julia-val elmentünk a Planetáriumba Pi-napot ünnepelni.

Gyerekprogramok voltak csak, itt égnek áll a hajam az elektromos izétől.
St. Patrik napi parádé
És a színes, beöltözött emberek. láttam zöldre festett kutyát is.

Krisztinának van tagsági kártyája a szépművészeti múzeumba, így sikerült azt is megnéznünk. Én oda voltam meg vissza, annyira gyönyörűek voltak a festmények és szobrok, de főleg a festmények. Ami érdekes, hogy az amcsik csak 1 évet tanulnak művtörit vagy rajzot (amúgy választható), így lilájuk sincs ezekről, amiket láttunk (jó, persze Van Gohg-ot és Picasso-t ismerik, de pl Monet-t már nem, vagy a görög amforákat). Másik részről érthető, én sem ismerem az amerikai művészetet annyira, hozzánk az olaszok, görögök, franciák, ... sokkal közelebb vannak. Daniel és Julia a modern művészeti részt szerette nagyon, nos, hozzám sajnos az nem áll annyira közel.

Nekem ez a francia festmény tetszett nagyon.
Nekik meg ez az izé.

Zárásként megemlítem, hogy csatlakoztam a curling csapatunkhoz, 1 óra múlva mennem is kell, kezdődik a meccsünk. Jön Sunny is és a laborom is szurkolni, nagyon kedves tőlük. Remekül fognak szórakozni, ez biztos, mert nekem nehézségem van a jégről felállással... tuti begyűjtök ma is pár lila foltot. A vicc, hogy az előző alkalommal elég jó voltam, aminek örültem, érdemes volt megnézni két youtube oktatóvideót... Mindig is ki akartam próbálni ezt a sportot, mert annyira furcsa. Egyszerű játék, de rá kell érezni a technikára. Ma Helgával kondiban voltunk, 30 percet töltöttünk a taposógépen, biztos érezni fogom minden porcikám.

A curlingcsapat. És még a focicsapatba is valószínű be fogok segíteni.

Az egyik versenyünkre a labor is eljött szurkolni.

Jajj, a nap vicces pillanatát nehogy kihagyjam. Van egy Introduction to Applied Operations Research óránk, ahol kódot masszírozunk úgy, hogy nem ismerjük a nyelvet. Ki volt vetítve egy sor, amiben volt kapcsos és szögletes zárójel is, én meg gondoltam megkérdezem, hogy mi a különbség köztük, mikor melyiket használjuk. Én magyarul is használom a bajuszos zárójel kifejezést a kapcsos helyett, de nekik ez teljesen új volt. Többféle reakciót váltott ki a szimpla 'Mi a különbség a bajuszos zárójel és a másik között?' kérdésem. A tanár csak pislogott, szegény, szerintem kódokban látja a világot, ami nem baj, csak látszott, hogy errort dobott neki a kérdésem. Julia rögtön segítségére sietett, hogy brace ( { } ) és bracket ( [ ] ), volt, akinek nem esett le, hogy mi van, és volt, aki rögtön elkezdett neveti, hogy mekkora jó név már :D