Újabb mérföldkő - Mission, mission, submission!

A mai nap folyamán sikeresen véglegesítettük a motivációs levelünket, esszéinket és önéletrajzunkat, majd izgalmas délutánt követően előterjesztettük felvételi kérelmünket a kinti egyetemünknek. Szerdán nyújtottam át egy kérdéscsokrot a kinti kapcsolattartónknak, Rebekah-nak, amikre ma 14.30 körül válaszolt, mivel lelkiismeretesen utánakérdezett mindennek. Kiderült, hogy szükség van még egy körre a Tanulmányi Osztályon, mivel nem csak angolul, hanem magyarul is kell a kreditigazolásunk. Nos, a TO-n pénteken 14-ig van a munkaidő, ám nagy szerencsére 14.45 körül éppen elkaptam Margitot, ezúton is nagyon köszönjük a segítséget, nélküle nem tudtunk volna ma jelentkezni! (t.i. megígértük a kintieknek, hogy péntekig tutibizti ígygörbüljünkmeghanem jelentkezünk)

A jelentkezési honlap elég kusza és furcsa, mindenképp a női oldalak közé sorolnám: egy dokumentumot lehet csak feltölteni egy helyre, szóval ha több kell, össze kell vonni, de azért figyeljünk oda, hogy ne legyen túl nagy, és ugyanarra a dologra vonatkozó infók különböznek két különböző helyen, meg persze az is kihívást jelent, hogy ez globális jelentkezési felület az összes szakra vonatkozóan. Jajj, és az a rengeteg lehetőség minden kérdésnél... részletekbe menően...  pff, lányok.

Sebaj, sikerült megoldani még a Transcriptfeltöltést is, de nem árulom el, hogy hogyan, kicsit szőke megoldásnak tűnne, de tényleg nem volt más lehetőségünk.

SUBMITTED!

Írni, írni, írni

Most egy kicsit nehéz hét közepén vagyunk, sürgősen jelentkeznünk kell online is a programra, mivel enélkül nem tudják elkezdeni a további lépéseket, minden attól függ, hogy bent vagyunk a rendszerben., vagy sem. Jelenleg 3 esszét kell írnunk és jelentkezni kell a GRE vizsgára, ezt mind péntekig ki kell viteleznünk (hihi), meg kell csinálnunk! Izgi, izgi, de a hétvégén kicsit letehetjük a lantunkat a sarokba :)

Rövid kis Skype

Nos, elfelejtkeztünk az óraátállításról... Helga az Oxfordos pólójában feszített, a képbe belelógott a gázcső és a kávépolc egy szelete... és se köpni, se nyelni nem tudtunk, csak ójaj, ójaj, hívnak, mitcsináljunk, óraállítás, áá, benéztük, hívjad, nemhívom, majdőkhívnak, ójaj, felvegyem, deveddfel, nemveszem, ááá, benéztük a nyári időszámítást. :D Helga épp a húgával skype-olt, a bolti zsákmányokat csodálta, amikor hívták, de nem az ő gépén akartuk a beszélgetést, mert a webcam fejjel lefelé fordít minket... A beszélgetés alatt meg nem győzött ficeregni, hogy ne látszódjon a pólója, én meg... just smile and wave guys, smile and wave!

Ohó, és a lényeg: FELVETTEK MINKET, IRÁNY AMERIKA!

Második főzés és kis shoppingolás

Helgával délután elugrottunk vásárolni, útközben megtaláltuk a kacsaverziónkat (Helga - tündér, Nóri - menyasszony), majd vacsorára elkészítettük második közös projektünket: sült csirkemellfalatkák cukkinisalátával. Természetesen benéztük a mennyiséget, így ma is ez volt az ebéd. Jelenleg itt vagyunk a Bálint-kecóban és várjuk, hogy 14.45 legyen, ekkor fogunk Skype-on beszélni a kinti dékánunkkal, ami elég izgalmas dolog.

A menyasszony és a tündér

Ha nem kívánunk nagyon sok.

Első sütés és útlevél

Nekem is elkészült az útlevelem, ma postázták, pont otthon voltam, így el tudtam hozni. Bennük a képek szokás szerint viccesek, de legalább nem kértük hosszú időre. Tortát pedig előző csütörtökön, azaz 13-án sütöttünk, Icu néni mennyei túrótortája a neve, és egyik ismerősünk családi recepttárából származik, dióhéjban pedig: linzeres tészta, rajta 1 tojásfehérjéből hab és szeletelt mandula, na ez lesz egy tortalap, közé pedig citromleves-vaníliáscukros túrókrémet teszünk, amit habtejszínből vert habbal keverünk el. A lapok tényleg nyersek maradtak, mivel én sütöttem őket és sajnos elég türelmetlen vagyok a konyhában, bármit is kelljen csinálni, de vagy gyakorolni fogok, vagy Helga fog konyhatündérkedni, én meg maradok a répapucolásnál, abban bajnok is lehetnék. Mindenesetre mindenki örült a tortának és gyakorlott apukaként zokszó nélkül megették a részüket... Természetesen megörökítettük a pillanatot, a torta nagyon gusztára sikerült, de ilyen alapanyagokból csak jó dolog sülhet ki: ahogy a piros nyíl is mutatja, Helga lelkiismeretesen mintavételezett az egész este folyamán.

Kristóf tortája

Elkészült az útlevelem, vihii (csak hogy itt is felvágjak vele :) ). Nórival megsütöttük első közös sütinket. Vagyis az túlzás, hogy megsütöttük, mert nyers maradt a tészta, de mindenkinek nagyon ízlett, szóval részemről sikeresnek mondható az akció.

Interjú - részletek II.

Nos, végre én is ideértem élménybeszámolni, bár Helgának kicsit noszogatnia kellett.

Az én interjúmnak is az Ultrahang labor biztosította a helyszínt, és bizony engem is 1 órán át csekkoltak. Én sajnos nem beszéltem Rebekah-val, helyette Sunny mosolya fogadott a laptopon. A nőci, akiről nem tudjuk, ki volt, bemutatkozott kétszer is, csak messze volt a mikrofontól, így nem értettem semmit abból, amit mondott, így gondoltam "Just smile and wave boys... smile and wave". Sunny tőlem is azokat kérdezte meg, amiket Helgától, bár nekem a 2. kérdés prototípus része és a 11. kimaradt, és pl érdeklődtek, hogy hogy képzelem el magam 5 év múlva, meg milyen érzés kiköltözni az USÁ-ba, egy másik kontinensre ennyi időre, emellett rémlik, hogy meséltem nekik a Szoftvertech tárgyról és a magyar mentalitásról is, és hogy koncentráltam, hogy mosolyogjak és ne vágjak rémült fejet, de igyekezetem ellenére egyszer azért rákérdeztek burkoltan, hogy izgatott vagyok-e.

David a BeeSmarterre és Challenge 24-re volt kíváncsi, és mosolyogtak, amikor azt mondtam, hogy geek-ek jönnek mindenfelől programozni, és nevettek, amikor visszakérdezett, hogy mégis hány geek. Nem tudom, hogy tudják-e, hogy mi is azok vagyunk, és hogy ez egy irtó szórakoztató dolog. Néha én is annyira el tudok csodálkozni, pl másnap este kicsit fáradt voltam, a kóruspróbán egyik srácnak mátrix elrendezésben szellőzőpöttyök voltak a cipője elején, nézem, nézem, bakker de menő, vektormezős, lol, amúgy mik lehetnek azok a pöttyök. Egyszer Sunny majdnem megfogott... mondta, hogy látja, mennyi mindent csinálok, HÖK, Animátorság, kórusok meg minden, de mégis, mit csinálok a szabadidőmben... öööö... lol.

David aranyos volt, mesélte, hogy ő is kórusvezető, és Helgával már átböngésztük a Rebekah által küldött listákat is, és bizony van köztük szimpatikus!

A további lépés a projektet illetően, hogy regisztráljunk és töltsük fel, amit tudunk, pl esszéket kell írni, ajánlásokat kérni, nyelvvizsgázni, ilyesmik.

Helgával biztos tervünk, hogy csatlakozzunk egy kórushoz és szurkoljunk befestett arccal a meccseken. FIGHTIN' IRISH!

Cheer, cheer for old Notre Dame,
Wake up the echoes cheering her name,
Send a volley cheer on high,
Shake down the thunder from the sky.
What though the odds be great or small
Old Notre Dame will win over all,
While her loyal sons are marching
Onward to victory.

University of Notre Dame

Interjú - részletek

Végre van egy kis időm, hogy leírjam az interjúval kapcsolatos tapasztalatainkat. Egy teljes órát beszéltünk négy különböző emberrel. Először Rebekah jelentkezett be, aki Nóri szerint a "tyúkanyónk" lesz. Nekem is egyre inkább ilyen érzésem van, segít majd szállást találni és elküldte három ének- és zenekarnak a linkjét közvetlenül az interjú után (sőt, Nóri még javában beszélt), mert említettük, hogy szeretünk zenélni és énekelni. Szóval Rebekah nagyon kedves. Rebekah után Sunnyval és egy nővel (neki sajnos nem emlékszem a nevére) beszéltünk. Sunny nagyjából a következő kérdéseket tette fel:

1. Mesélj magadról, beleértve a tanulmányi hátteredet.
2. Milyen kutatásaid voltak? Mik egy prototípus elkészítésének az egyes fázisai? Hogy kapcsolódik ez a kutatáshoz?
3. Egy startuppal gyakran megesik, hogy becsődöl. Hogyan kezeled az ilyen helyzetetek? Volt-e már ilyen élményed?
4. Néha megtörténik, hogy egy startup elindul egy irányba, majd valami teljesen más lesz belőle. Volt-e ilyen tapasztalatod?
5. Mik a hobbijaid?
6. Hogyan osztod be az idődet?
7. Mi fogott meg a képzésünkben?
8. Ha segíthetnél egy afrikai országnak egy készülék fejlesztésével vagy egy szervezet kialakításával, mit választanál?
10. Ha a karod egyik oktatóját (alapítóját :) megkérnénk, hogy jellemezzen téged három dologgal, akkor mi lenne az?
11. Mik voltak a kutatásod orvosi és mérnöki vonatkozásai? Hogy kapcsolódtak ezek össze?
(Nóri?)

David pedig a két hónapos ápolónői tapasztalataimról kérdezett. Érdekes volt, szívesen meséltem róla.

Nagyon jó hangulatú volt az interjú, kicsit megnyugodtunk, hogy nem szőrösszívűek az amerikaiak, hanem még a nagyon szigorúnak tűnő David is hihetetlenül kedves volt!

Just Smile and Wave! Avagy az interjú után ilyen vidámak voltunk (meg közben is)

Olyan lányos, megőrülsz!

Nagy itt a pangás... Nóri megtalálta álmaink kecóját, ilyenben szeretnénk majd lakni, és kenegetni egymás könyökét levendulás, szigorúan pannonhalmi hidratáló krémmel: http://geccodejoakecod.444.hu/2014/01/30/szabo-patricia-beajulna/

Holnap lesz az interjúnk, kicsit (nagyon) izgulunk, de ez holnapra elmúlik, és este, amikor lefekszünk, nem erre fogunk gondolni, hanem mondjuk arra, hogy irányítható-e a CCS háziban megadott rendszer vagy hogy kikelnek-e az elültetett tulipánhagymák. Holnap részletes beszámolót közlünk az interjúról! Amúgy már mindkettőnk útlevele folyamatban van, én egy órát vártam az okmányirodában, de nagyon rendesek voltak. Érdemes a központi irodába kérni (legalábbis Pesten) az útlevelet, mert hamarabb megérkezik, mintha postán kérné az ember (kb. 4-5 nappal!).