Hó

Mivel otthon már jön a tavasz, és valójában tél sem volt igazán, így küldünk egy kis havat innen. Most nincs vacogós hideg, bár reggel nagyon fújt a szél, így lefagyott az arcunk, de szerencsére kezdünk átállni a hűvösebb időjárásra. Nem emlékszem, mikor volt utoljára melegem. Amikor megyünk órára, jól beöltözünk, mert hideg van, de emiatt jó csatakosak leszünk, mire odaérünk. Valójában valamilyen szinten érthetők a helyi arcok, hogy nejlonharisnyában vagy ujjatlan felsőben és rövidgatyában flangálnak a mínuszban (Fahrenheit!). Na jó, ez azért furcsa, de már hozzászoktunk. Nemrég iszonyat hideg volt, olyan -30°C körüli, így haza lettünk küldve a laborból, és másnap sem mehettünk be, csak délután, amikor a hóvihar elmúlt. Ó, és emellett senki nem mehet haza egyedül, hanem kizárólag autóval, így sokszor estig beszorultunk az irodába, de megvan annak is a hangulata.

A nagyon hidegre példa: Helgával 20 perces sétánkat talpaltuk az IP-be, és mire odaértünk, Helga szempillájára jégcsap ült ki. Most szerencsére hétágra süt a nap és 18°F, nagyon-nagyon kellemes!

Kunyeráló mókus, szegénykék éhesek. A nyuszik csak éjjel jönnek elő, olyan 12 után.

Régebbi kép, most itt van a hóember, a másik oldalt meg hóangyal.

Stonehenge

A hókotrók buckákat építenek a ház köré. A parkolókban hegyek vannak, olyan közel 3 méter magasak.

Most sincs utunk.

Jégcsapok a Community Center hátulján

Itt legalább látszódott az út.

Volt olyan, amikor láttuk a füvet is.

Éhes mókusok. A jobb oldali nagyon magyarázott a balnak, és miután rájött, hogy nincs nálam hami, kiadta a parancsot az eltávozásra.

Hóvihar

Hóvihar

Hóvihar

Hóvihar bentről

Sima hóesés után

A rektor úr háza

Ez kicsi hó, most kb térdig ér.

Helga magasságú hókupac és NINCS út, úgy kell átmászni mindenhova. Jó kis móka, mire beérek a laborba.

Amúgy az autóutak is csupa fehérek havazás után, ilyen vékony rétegben van ráfagyva a hó, nem látszódnak a sávok sem, érzésre megy mindenki totyorogva.

Kilátás az office-ból.

Community Center elölről

Helga és Daniel megrongálta a jégcsapokat.

Asszem korizni mentünk, közben meg ezekkel kardoztunk. Szerencsére akkor lett vége egy kosármeccsnek, így elég sokan szemtanúi lettek annak, hogy milyen furák vagyunk.