Most lesz lassan éjjel 1, tézist írunk. Eszembe jutott, hogy ki kéne csomagolni és felakasztani a talárunkat, amit a diplomaosztókor fogunk viselni. Magamhoz mértem, kicsit rövidnek tűnt, Helgáé is ugyanekkora, de a hosszúságot rajtunk lehet a legjobban látni. Helga kedvenc fakanalai sem maradhattak le.
Nézem, de pont nem látszik, hogy megint sikerült elvágnom a kezem. A széles repertoárú elsősegélyszekrényünkből a torokbogyó (Helga) és a sebtapasz (Nóri) fogy a legjobban, többire rá se nézünk szerencsére (na jó, a flektor gél is fogy a zúzódások miatt). Sajnos sokszor elvágom a kezem, de van pozitív hozadéka is, pl egyre több mindent tudok bal kézzel csinálni, pl mosogatni. Általában késsel vagy zöldséghámozóval kerülök összetűzésbe, de vágtam már el a kezem a kotyogós kávéfőzővel is (a legrosszabb a köteg papír volt, amit megküldtem utána késsel is... kétszer...ugyanott...). A mostani elég vicces; tegnap néztem, hogy mik ezek a csíkok, nem emlékszem, hogy lett volna valami, így ráhagytam az ujjamra. Ma délelőtt jött a kedvenc UPS-es bácsim, hozott csomagot, nagyban bontom ki, erre elfog a gyanú... AHA! hát az élénél szokom megfogni az ollót, mehettem is megint sebtapaszért. Megszámoltam, 5 csíkot sikerült összegyűjtenem a 4 csomag kibontásával :D Asszem máshol most nincs, és a curling-nél is talpon maradtam. Apropó, az pedig egyre jobban megy, az előző meccsen a másik csapatból egy srác meg is dicsért, hogy milyen jó vagyok. Szerintem nem tudta, hogy a Curling Queen-nel beszél, aki zsinórban a 3. meccsét játssza... ennek a történetéről is jönnek majd képek :)



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése