Kaland (1. nap)

Vasárnap készülődéssel telt. Reggel elmentünk misére, majd vásároltunk mindenféle ehető dolgot az útra. Hétfőn elvégeztük az utolsó simításokat a programon, szereztünk hűtőládát, felszedtük Danielt, és elmentünk hálózsákot bérelni. Bejártuk a jegyzetboltot, egyik sportközpontot, másik sportközpontot, és kiderült, hogy 1 nappal korábban kell emailben igényelni, így nem tudnak adni. Irány a Walmart, meg is találtuk őket az íjak és nyilak mellett...

Végre elindultunk, előkaphattuk a szendókat, mert csak hagyjuk már el South Bend-et :) Daniel édesszájú, cukorral működik, rengeteg édesség volt hátul, húha, én már a végén nem kívántam semmilyen ehetőt.

95 darabos édességzsák

Nem tudom, hogy említettem-e, a hétvégén rácsaptam a kezemre a kocsiajtót. még azért érzem, de legalább elmondhatom, hogy szimmetrikus vagyok, általános iskolában a két bokám zúzódott meg focizáskor, na meg a jobb kezem találkozott egyszer a beton ajtókerettel.

Már nem ilyen színű

Az idő végig szottyos volt, szakadt az eső, így nem állítottuk fel a sátrat, hanem egy kabint béreltünk a 2. kempinghelyen. Az idő picit kitisztult, így tudtunk grillezni vacsorára, de elég sokszor eláztunk közben. Az idő bolondos, egyik percről a másikra változik: szemerkél fél percig, eláll, még 15 mp eső, eláll,...

Szakad, mintha dézsából öntenék.

Hamburgerhús, cukkini; és volt még kukorica, paprika, sonka, virsliféle.

A házunk, 4 ágyas.

Végre nem esik az eső.

Ez a második kemping, egy nagyon édes idős házaspár vezeti.

Mi.

Ez a szender várt minket az asztal alatt, eléggé elázott, de sikerült megmentenünk.

Reggelre két pici cica látogatott meg minket, nagyon játékosak voltak, ide-oda cikáztak, nem lehetett megsimogatni és rendesen lefényképezni őket.

Az első nap ennyit mentünk (a kitérőt nem számítva):

Hétfő.