Mogul jányok Amcsiban: Kaland (5.-6. nap, Helga)

Most gyönyörű volt az idő, egy kicsit ácsorogtunk itt a szökőkútnál

Ilyen furcsa lények kopik a vizet

Piros épület

Annyira szép volt a part, legszívesebben itt ücsörögtünk volna egész nap

Andinak a nagy fényes bab

Volt szabadtéri ingyenes komolyzenei koncert. Gyönyörűen szólt, itt is leheveredtünk a fűbe

Ilyen belülről

Itt ült a közönség

Berghoff, avagy az egyik legjobb étterem Chicagoban (igazából csak kettőben voltunk, és mindkettő remek volt). Annyira finom volt az étel, hogy arra nincsenek szavak. Adnak 4 féle kenyeret és vajat, ami szintén hihetetlenül finom, csak az a baj vele, hogy utána nem nagyon marad hely a főételnek. De megéri!

István mindig a zebrán akart fényképeket csinálni, néha alig tudtam lerángatni. Voltak olyan zebrák, amik átlósan mennek egyik oldalról a másikra, nagyon jók!!

Szerintem régi benzintankokból volt kirakva, de lehet, hogy csak rosszul gondolom. Az a lényeg, hogy egy kisebb parkban ilyen szobrokból volt több a bokrok között. Nagyon ötletes.

Varjuk mar a májust, mert végigmegyünk a legendás 66-os úton. It will be legen wait for it dary

Vettünk GoChicago kártyát és felmentünk a Willis towerbe. Annyira jó volt, hogy kb. mellette volt a hotel, ahol megszálltunk, és nem vettük észre egy csomó ideig. Ami sokkoló volt, hogy rengeteget fizettünk a parkolásért ($32, 24, 24...)

A sok kis vitorlás a Michigan tavon és ismét a piros épület

Institute of Art. Annyira remek dolgok van itt, és csak egy óránk volt. Kiválasztottuk az impresszionistákat, a miniatűr szobákat meg a modern amerikai művészeteket, és végigszaladtunk rajtuk. Ez épp Rodin.