Először is, Gyuri és Kristóf 10 perc múlva repülnek haza, a magyar delegáció utolsó hírnökeiként. Itt ebédeltek, nagyon jó volt a tegnapi és mai nap, sikerült kikapcsolódni. Olyan volt, mint otthon, amikor kajapartit csapunk nálunk és jót beszélgetünk, az amcsikkal mégsem ugyanolyan, de majd csak kikupáljuk őket is. Sok elmaradt partit kell majd bepótolnunk otthon. Példa egyről :)
- Nóri, holnapután ráérsz? Szerveznék nálad egy partit, sütnék nektek pizzát.
- Ó, de jó, hát persze!
Aznap...
- Nóri, nem baj, hogy hívtam még pár embert?
- Ó, nem, dehogy :) És kik fognak jönni? Itt akarnak aludni?
Volt olyan hét, hogy napi átlag 3 ember volt ott nálunk, szóval volt forgalom. És most kicsit olyan volt, hogy végre együtt.
Nos, elköszöntünk, elbattyogtam a ruhákért a mosodába, jövök fel a pincéből, jobbra nézek, és tőlem 4 méterre ő volt:
 |
| Gondolkodtam, hogy megharap, ha visszamegyek, de barátságos volt. |
Helgával ma is, holnap is a tézist hegesztjük, igazán frissítő ezzel foglalkozni. Otthon néha kicsit nyűg volt, de most! Izgalmasak a témáink, alig várjuk, hogy bemehessünk a laborba és megfogjunk egy pipettát vagy felhúzzuk a szkafandert, hogy utána a tiszta szobában rophassunk egyet (benne van a szabályzatban, DANCE!).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése